Szép napot kívánok minden győri polgárnak!
Új dologba fogtunk bele a héten: Befejeztlen Győr néven videósorozatba kezdünk a TikTokon, amelyben félbemaradt projekteket, építkezéseket, düledező házakat, egykorvolt, ma már nem létező, vagy egyszer elképzelt, de végül meg nem valósított győri dolgokat fogunk bemutatni.
Nyitásként a várostörténeti kiállításnak korábban otthont adó, 2014-ben bezárt Széchenyi téri Apátúrház sztoriját regéltem el, amit 2016-ban akartak újranyitni, de azóta sem kezdték el a felújítását, és most sem kecsegtet szebb jövő a barokk palota számára. Vagy mégis?
A Befejezetlen Győr első adásából kiderül.
A csatornát itt lehet bekövetni, az első részért pedig ide kell kattintani.
És most rátérve a pofonokra…
Mi legyen a Pannon-Vízzel?
Van miről beszélni ezen a nyáron, nayjából elmaradt az uborkaszezon.
A hónap első felének legfontosabb ügye a győrszentivániak tiltakozása volt az ipari Park bővítése ellen, amelynek utórezgései azért még most is jönnek – például az ottani civilek is ugyanolyan abszurd választ kaptak a közérdekű adatigénylésükre, mint én szoktam.
A hónap vége azonban egy váratlan témával borzolta a kedélyeket: bár úgy tűnt, hogy a víziközműcégek, illetve a víziközművagyonok államosítása a nagyobb cégeket kevéssé fogja érinteni, kiderült, hogy a Pannon-Víz, illetve például a 34 milliárd forintos győri víziközmű-vagyon is bekerülhet az állami vízműbe.
Arról határozott legalábbis a rendkívüli közgyűlés zárt ülése, hogy Dézsi Csaba András polgármester és Rácz Attila (fenti képünkön balra) próbáljanak kedvezőbb feltételeket kialkudni.
Pedig eddig a nagyobb városok közül több, így például Pécs, Szeged, Debrecen és Érd is nemet mondott, vagy nemet készül mondani a kormány ajánlatára. Ami egyébként érdekes ajánlat, egyrészt rendezné a gyengélkedő vízművek tartozásait, tulajdont szerezve a cégekben – ezek ugye azért gyengélkednek, mert hatósági áras a víz is, tehát nem épp függetlenül az államtól –, másrészt viszont ingyen szeretné begyűjteni a víziközművagyont.
Az ajánlat két szempontból lehet érdekes a nagyobb városoknak is. Egyrészt ugye nehéz évek jönnek magas energiaárakkal, tehát ha nem emelhet árat a vízmű, akkor a növekedő rezsiköltséget a tulajdonosoknak kell állni, a kormány felől pedig az az üzenet, hogy ha nem lépsz be a kollektivizált vízműve, barátocskám, akkor tőlünk plusz segítséget nem fogsz kapni.
Ha jobban belegondolunk, akkor ez közönséges banditizmus. Tehát hogy az ember, akinek a kezében a fegyver van (az állam, aki megszabja a víz hatósági árát, és aki miatt alapvetően ilyen helyzetbe kerültek ezek a cégek), azt mondja, hogy jó, nem fogom rád a pisztolyt, ha odaadod minden vagyonodat. Még pontosabban: továbbra is rád fogom, csak kicserélem a töltényeimet vaktöltényre. Normális országban lehetne száz másik módon segíteni a bukdácsoló közműcégeken úgy, hogy ne nyúlja le közben közművagyont a kormány.
Azok a városok tehát, akik nemet mondanak, bíznak abban, hogy a költségvetésükből tudják pótolni, ha most akár még nyereséges cégeik mondjuk jövőre veszteségesek lesznek, át tudják segíteni őket ezen az időszakon önmaguk.
Mégpedig azért teszik ezt, mert kulcskérdés, stratégiai kérdés hogy a városok alatt lévő vízvagyonról, az ahhoz való hozzáférésről ki dönt. Győrben ennek is érdekes hagyományai vannak, érdemes utánajárni például, hogy az Audinak pontosan hogyan/honnan van vize, és az egyébként mennyire éri meg a városnak. De még izgalmasabb kérdés, hogy ha a jövőben mondjuk valaki nagy vízigényű akkumulátorgyárat akar például idetelepíteni, annak hogyan oldják meg az ellátását, és ki dönt arról, hogy ez belefér-e: a város, vagy mondjuk az állam?
Mivel a polgármester már most is azzal takarózik Ipari Park-ügyben, hogy az nem az ő hatásköre, hanem a kormánymegbízotté, meg az országgyűlési képviselőké, el tudjuk képzelni, mekkorát takarózna ebben az ügyben, ha a víziközművagyonhoz köze sem lenne az önkormányzatnak.
Kérdés az, hogy Győr miért nem tud a bandita államosításnak élből ellenállni, ha hasonló méretű, és még akár gyengébb ipari/gazdasági erejű városok ellen tudnak.
A válasz az, hogy erre sincs pénz. A pénz ugyanis – Dézsi polgármester most már nem győzi úton-útfélen hangoztatni – elfogyott.
Kinek a hibája, hogy nincs pénz?
Persze nem csak a győri önkormányzat van nehéz helyzetben, az elszálló energiaárak miatt küszködnek mindenhol, például Székesfehérváron is, vagy Egerben, ahol a válság miatt a polgármester intézménybezárásokra készül, bár a vagyonkezelő szerint fölöslegesen kelt pánikot. Nem lenne fair azt mondani, hogy a most előállt szituáció teljes egészében a városvezetés hibája: jött a covid, jött a háború, Dézsi polgármester még a spekulánsokat meg az amerikaiakat is szereti idekeverni, szóval valóban helyzet van.
De valamiért egyelőre egyik másik nagyvárosban sincs olyan helyzet, hogy a város költségvetésének megmentéséért kell kilincselni a kormány minden második tagjánál, meg a gyerekfesztivál megnyitóján ezzel kell nyomasztani a gyerekeket.
A tavalyi gázmizéria lehet az egyik oka annak, hogy itt tartunk, és az, hogy Dézsi polgármester fogadkozott, hogy perelni fog a város, de a jelek szerint azóta sem perelt, jelzi azt, hogy valószínűleg ezen az oldalon is elronthattak valamit. Enélkül is önteni kellett a pénzt a GYHG és a Győr-Szol irányába, most pedig már lehet önteni a Győr Projekt Kft.-be is.
Arról pedig ugye vannak már elképzeléseink, hogy ezeknél a cégeknél mennyire jól, illetve kiknek a zsebében hasznosulnak az adóforintok.
Ne feledjük: Alföldy Alexanderrel épp most készül megegyezni a hulladéktársulás a hibás szállítószalagról, amit mégis inkább átvennének; a Győr-Szolnál pedig még mindig ott ül Szabó Jenő.
És mindezek fölé jön a fájdalom, hogy az elmúlt években elfolyt pénzekből alig készült bármi hosszú távon is értelmes, stratégiai szempontból értelmezhető beruházás vagy projekt. Egyszer már felsoroltam mindezt. Ezt a két-három évet szimplán elpazarolta a városvezetés Győrben, és ennek megkoronázásaként még a víziközművagyonról is le készül mondani.
De legalább lehet már tudni Adyvárosban, hogy hány fok van, mert Radnóti Ákos feleszereltette a hőmérőt. Ez a lényeg.
Ja, mégsem. A lényeg az, hogy Balla Jenő önkormányzati képviselő aláírásgyűjtésbe kezdett a Pannon-Víz és a közművagyon elherdálása ellen, amit itt lehet aláírni.
Az elmúlt pár hét legfontosabb témái
Törölték a győrszentiváni terület átminősítésére vonatkozó eljárást
Most azt nem érti a győri polgármester, mit értünk „2022” alatt
Aláírásgyűjtésbe kezd a Pannon-Víz eladása ellen Balla Jenő győri képviselő
Vlagyimir Putyin írta felül a Győri Nemzeti Színház repertoárját
5500 forintért nézhetjük meg elhunyt hozzátartozónkat a győri kórházban
Ennyi volt mára,
hamarosan újra jelentkezünk! Addig pedig vigyétek/vigyék hírét a hírlevélnek, és kövessétek/kövessék az Ugytudjuk.hu Győr Facebook-oldalát, a Befejezetlen Győr TikTok-csatornát, valamint az Ugytudjuk.hu „Győr” címkéjét!
Szép napot kíván:
Pintér Bence,
az Ugytudjuk.hu győri főmunkatársa
Tetszene az oldal, de ha nem szereznek be sürgősen egy lektort, vagy nem tanulnak meg helyesen, értelmesen írni, nem lesz olvasójuk! :(